Megemelt támogatási előlegek, meghosszabbított forrásfelhasználási határidők, gyorsabban kiírható pályázatok és megváltoztatott állami támogatási szabályok – ezek derülnek ki abból a két kormányrendeletből, amelyek nagypénteken este jelentek meg a Magyar Közlönyben, és ma, azaz április 11-én nagyszombaton már hatályba is léptek. Ezek nagy része a veszélyhelyzet vége után 15 napig maradnak hatályban és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A friss változások egyébként már a kormány közelmúltbeli jelzéseiből, illetve EU-s döntésekből ismertek voltak, mégis érdemes a megjelent jogszabályok alapján is áttekinteni, hogy pontosan melyek is a változások, mert ez sokezer EU-s pályázó életére gyakorol alapvető hatást.
A szakmai tapasztalatok és a felmerült egyéb módosítási igények alapján 2020 januárjában módosításra került az uniós támogatásból megvalósított fejlesztések legfontosabb keretjogszabálya, a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet. A 7 helyen bekövetkezett változásokról egy összefoglaló is megjelent a hivatalos pályázati oldalon, de egy további lényeges változásra is felhívjuk a figyelmet.
Az az EU-s pályázati nyertes, aki nem rendelkezik kincstári fizetési számlával (magánszektori szereplő), a megkapott támogatási előleg 60%-át 12 hónapon belül kifizetési igényléssel le kell, hogy fedje, különben vissza kell fizetnie a teljes támogatási előleget - figyelmezteti a már közel 1 éve érvényben lévő szabályra a nyerteseket a Pénzügyminisztérium Gazdaságfejlesztési Programokért felelős Ügyfélszolgálata a hivatalos pályázati oldalon.
Számos pontos érdemben módosult mától a "Vállalatok K+F+I tevékenységének támogatása kombinált hiteltermék keretében" című GINOP-2.1.2-8.1.4-16 kódszámú, még mindig nyitva lévő felhívás - derült ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent közleményből. Emellett két, már lezárult kutatás-fejlesztési pályázat szabályai is módosultak.
Néhány lényeges ponton módosult a "Logisztikai szolgáltató központok fejlesztéseinek támogatása" című (GINOP-1.2.5-15 kódszámú) felhívás - derült ki a kormány hivatalos oldalán megjelent közleményből.
Miután bő egy hónapja jogszabályi szinten már 75%-ról 50%-ra csökkentették az uniós kutatás-fejlesztési pályázatoknál igényelhető maximális támogatási előleg mértékét, most ezt átvezették egy olyan népszerű felhívás szabályrendszerén, amelyen eddig már 3654 pályázó indult és több mint 50 milliárd forintnyi támogatást kért. A lépés mögött az áll, hogy mérsékeljék az állami költségvetés kifizetési terheit a brüsszeli utólagos átutalások megérkezéséig.
A Népszava reggeli értesülése kapcsán már jeleztük, hogy az nem a magasra futott államháztartási hiány lefaragásával függhet össze, a Pénzügyminisztérium most befutott közleménye pedig tisztázza is, hogy mi is a tényleges változás az önkormányzatoknak korábban kifizetett támogatási előlegekkel.
Kifejezetten érdekes, de egy minapi jogszabály-módosításból levezethető fejleményről szerzett tudomást települési vezetőktől a Népszava, miszerint az önkormányzatoknak a nyertes uniós pályázatokra kapott, de még fel nem használt támogatási előleg 50 millió forint feletti részét vissza kell utalniuk a Magyar Államkincstár megadott számlájára.
Éppen azon a napon jelentett be fontos döntéseket a kormány az EU-pénzek terén, amikor közzétette, hogy az alig érkező brüsszeli átutalások miatt itthon rekord magasra futott az államháztartási hiány. A két szál szorosan összefügg és emiatt az történt, hogy múlt szombattól a felére vágta az uniós pályázatok közszférán kívüli kedvezményezett nyerteseinek kifizethető támogatási előleg mértékét a kabinet. Ez azonnali hatállyal spórolást jelent az állami büdzsének, de közben jókora nehézséget okozhat a projektek végrehajtóinak, hiszen eddig nem így terveztek. Számos egyéb fontos szabályt is megváltoztatott szombati hatállyal a kormány, amelyek között olyanok is vannak, amelyek viszont pár hónapos távon inkább a havi uniós támogatás-kifizetés összegének növekedése irányába mutatnak.
A tavaly rekordot döntő itthoni uniós támogatás-kifizetésnek csak mintegy 30%-a mögött volt már teljesítésalapú számla, azaz a kifizetések döntő része előlegalapú kiutalást jelentett - tudta meg a 24.hu a Miniszterelnökségtől kikért adatokból.
A 2016-os 2099 milliárdról 2488 milliárd forintra ugrott fel 2017-ben az uniós támogatások magyarországi kifizetési volumene, azaz a minimálisan előírt 2064 milliárd forint jócskán túlteljesült, de a 2700 milliárdos maximális összegtől elmaradt - jelezte ma az MTI-nek Vitályos Eszter. A Miniszterelnökség európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára kiemelte, hogy tavaly Brüsszelből megérkezett bő 900 milliárd forintnyi átutalás, amivel az EU-átlag fölé gyorsult Magyarország brüsszeli forráslehívási előrehaladása. A tárca agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkára közben azt jelezte, hogy nagyon felpörgött a vidékfejlesztési pályázatok támogatói döntéshozatala az év végén, illetve 106 milliárd forintnyi kifizetés is megtörtént a vidékfejlesztési pályázatokra az egész év során.
Egyetlen hónap alatt, tavaly decemberben 1660 milliárd forintnyi EU-támogatás nyerteséről hoztak döntést Magyarországon, ami a 7 évre szóló keret közel ötödét teszi ki, azaz extrém mértékben megugrott a megítélt támogatások összege - derül ki szokásos hónap eleji összesítésünkből. A hajrá után most már ott tartunk, hogy a teljes pályázati keret 90%-át elosztották a hatóságok. A kifizetett EU-támogatások is iszonyatosan meglódultak decemberben a beígért sokhavi bónuszok miatt, és adatbázisunk szerint öt nagy fejlesztési területen a maximális kifizetési cél is teljesült, így akár 24 havi bónusznak is örülhetnek az érintett dolgozók.
Eddig az volt a szabály a "Versenyképes vállalatok tevékenységének emelt szintű digitalizálása" című gazdaságfejlesztési kombinált hiteles EU-pályázatnál, hogy legalább annyi hitelt kell kérni, mint amennyi vissza nem térítendő támogatást, ma viszont úgy módosult ez, hogy "a kölcsön mértékének el kell érnie a vissza nem térítendő támogatás minimum 75%-át." Ez tehát azt jelenti, hogy mostantól akár már több ingyenpénzt is lehet kérni a hitelnél, de ezen felül is számos helyen módosult a pályázat szabályrendszere.
A tavaly kifizetett EU-támogatások közel nyolctizede előleg formájában ment ki a nyerteseknek, illetve közel kétharmada állami intézmények kincstári számláján parkol, mivel lassan tudták elindítani a projektjeiket - derült ki a Figyelő mai cikkéből. Ezek az arányok, illetve az, hogy az EU-pénzek jelentős részét csak tavaly decemberben utalták ki a nyerteseknek, együttesen jól megmagyarázza, hogy egyelőre miért nem lendítettek még sokat az EU-pénzek a magyar gazdaságon. A pénzáradat hatása majd idén nyár körültől jelentkezik igazán.
Minden idők legnagyobb egyhavi uniós támogatását fizette ki tavaly decemberben a magyar állam, mégsem kell aggódnunk a tavalyi egész éves államháztartási deficit miatt - ez olvasható ki a Nemzetgazdasági Minisztérium Portfolio-nak küldött válaszaiból. Sőt, esélyes, hogy a GDP-arányos végső büdzséhiány kicsit kisebb lesz annál, mint amit a tárca karácsony előtt jelzett.
Megszületett a magyar kormány és az Európai Bizottság között a vitás pénzügyi kérdésekről a megállapodás és az ezzel kapcsolatos kormányzati válaszlevél tavaly december végén ki is ment Brüsszelbe - tudta meg a Portfolio a Miniszterelnökségtől. Az alku sok százmilliárd forintnyi, itthon már kiállított uniós támogatási számla brüsszeli kifizetése előtt nyithatja meg az utat, igaz a végső brüsszeli jóváhagyás még nem érkezett meg írásban. Azt is megtudtuk, hogy mennyi volt tavaly itthon az EU-támogatások kifizetése és ez pontosan milyen számlák alapján állt elő.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz Duma házelnöke szerint minden joga meglenne Oroszországnak ehhez.
Személyesen vehettünk részt és hallhattunk az akkumulátoros trendekről.
Eközben az ukrán drónok hatalmas veszteségeket okoznak Oroszországnak.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
